Blair szemszöge
Édesen
csókolta ajkaimat, miközben lefektetett a kanapéra és félig rám dőlt. Keze
elindult a felsőtestemen és gyengéden simogatott.
Kicsit
meghátráltam, amit szerintem észre is vett.
- Szeretlek Blair. –nézett mélyen a szemembe. Szerelmet,
elszántságot és őszinteséget láttam benne. Innen tudtam, hogy komolyan gondolja
és nem akar kihasználni.
- Én is szeretlek. –mondtam ki végül, amit egyben beleegyezésnek
is vett. Mosolyogva támadta be újra ajkaimat, miközben felkapott a kezébe és a
hálóba sétált velem. Óvatosan tett le az ágyra, majd mielőtt rám mászott volna
levette a felsőmet. Magát is megszabadította a felesleges darabtól, így izmos
felsőteste tárult szemem elé. Eddig még nem is láttam így. Tökéletesen
kidolgozott kockás felsőteste volt. Vékony dereka még jobban kihangsúlyozta
széles vállait. Visszafeküdt és nyakamat támadta be. Nyalogatta, szívogatta,
miközben hátát simogattam. Halk sóhajok törtek fel belőlem.
Lassan minden ruhadarab lekerült rólunk. Elhelyezkedett
lábaim között, de nem hatolt belém. Mélyen a szemembe nézett, mintha engedélyt
kért volna. Meg akart győződni róla, hogy tényleg akarom-e. Annyira figyelmes
volt végig. A szememben megláthatta a választ, mert erősen tapadt az ajkaimra,
miközben minden egyes centijét belém nyomta.
Felnyögtem az érzéstől. Nem mozgott egy ideig, hogy szokjam
a méreteit, majd lassú tempóba kezdte el mozgatni a csípőjét. Közben melleimet
vagy a nyakamat kényeztette.
- Ahh JuHwan, gyorsítshh. –nyögtem a fülébe. Úgy tette,
ahogyan mondtam. Egyre gyorsabb és gyorsabb tempót diktált, míg el nem ért a
gyönyör.
Hangosan nyögtem a nevét és karmoltam a hátát. Nem sokkal
utánam érte el őt is az orgazmus. Mély férfias hangján nyögött egy nagyobbat,
majd mellém feküdt.
Pár pillanatig még lihegtünk, majd magunkra húzott egy
takarót és simogatni kezdte a karomat. Felé fordítottam a fejemet és percekig
csak néztük egymást.
- Ez jó volt. –mosolyodott el.
- Az nem kifejezés. –mondtam sóhajtva. Váltottunk egy utolsó
szenvedélyes csókot, majd a mellkasán aludtam el.
Donghae szemszöge
Magamba roskadva ültem a klubban a többiek mellett. Csak
arra tudtam gondolni, hogy Blair együtt van valakivel, aki nem én vagyok.
- Haver ezt nem csinálhatod. Szedj fel valakit! Szórakozz!
–ült le mellém Eunhyuk.
- Nem tudok. És nem is akarok. Elment a kedvem. –mormogtam.
- Olyan nincs, hogy Lee Donghae-nak elment a kedve a
lányoktól. Neked is jobb lenne, ha kiadnád a bánatot valakin. Pont jön egy erre
alkalmas személy. –bökött meg.
Egy hosszú lábú, barna hajú bombázó jött felém. Ha nem
lennék ilyen állapotban, akkor biztos, hogy ma ágyba vinném. De most valahogy
nem akartam.
- Sziasztok. –huppant le mellénk.
- Én nem is zavarok. –állt fel Hyukie mosolyogva.
- Miért szomorkodsz? –kezdte el simogatni a kezemet.
- Ne kérdezősködj, csak gyere! –fogtam meg a kezét és húzni
kezdtem. Nem volt kedvem haza vinni, így kerestem egy helységet. Egy sötét
öltözőbe vittem. Magunkra zártam az ajtót. Semmi nem volt a szobában csak egy
asztal, ami tökéletes volt nekem. Erősen estem neki ajkainak, majd tolni
kezdtem az asztal felé. Felültettem rá és beálltam lábai közé.
Azt sem érdekelt, hogy hívják, semmi. Nekem most csak
felejteni kellett. Nyakára tértem rá. Erősen szívogattam, harapdáltam. Nem volt
kedvem finomkodni, csak csináltam, amit kellett. Benyúltam lábai közé és bugyin
keresztül kezdtem ingerelni.
- Ahh Donghae –nyögött kéjesen a fülembe.
Semmi kedvem, nem volt a hosszú előjátékhoz. Mikor már
kellően nedves volt, lerántottam róla a bugyiját. Lehúztam a ruhája tetejét,
hogy melleihez férjek. Letoltam a nadrágomat a boxeremmel együtt és azonnal
belé nyomtam férfiasságomat.
Hangosan nyögött, mint aki még soha nem csinált volna ilyet.
Pedig az ilyen lányok minden este más ágyába fekszenek be. Nekem most tökéletes
volt egy ilyen lotyó.
Egyből őrült tempót kezdtem el diktálni. Ő csak erősen
kapaszkodott a vállamba és magállás nélkül nyögdécselt. Még gyorsabban mozogtam
benne, hadd érezzen.
Már nyikorogni kezdett alatta az asztal és velem együtt
mozgott az is, amikor löktem. Hirtelen megfeszült a háta és hatalmasat
élvezett. Ilyet én még nem is láttam. Attól elélvezett volna, ha csak ránézek.
Mentem tovább, hogy engem is elérjen az orgazmus.
A csaj már lenyugodott és újra nyögni kezdett. Nem kellett
már sok ahhoz, hogy elélvezzek.
Megfogtam a fenekét és erősen a férfiasságomra nyomtam. Pár
lökéssel később értem el a csúcsot. Morogtam pár mélyet, míg forró nedvemmel
töltöttem ki a csajt. Mikor lenyugodtam, felvettem a nadrágomat és mentem is.
- Te elélvezel, engem meg itt hagysz? –kérdezte
felháborodottan.
- Egyszer már élveztél. Örülj annak. –mondtam durván és
eljöttem.
Jobban éreztem magamat, de még mindig fájt a tudat, hogy
Blair mással van. Sok ilyen kaland kell még ahhoz, hogy elfelejtsem.
Egy hét telt el. Azóta szinte mindennap felvittem valakit
magamhoz. Sokkal jobban éreztem magamat és kezdtem visszatérni régi önmagamhoz.
Sokat próbálunk a fiúkkal, készülünk a koncertekre. Hogy
ennyit dolgozok, még jobban segít a felejtésben. Egyik nap épp Eunhyukkal
sétáltam a városban. Már sötétedett, mikor a parkban voltunk. Jól esett csak
érezni a nyugalmat, megbeszélni a dolgainkat.
Blair szemszöge
Egyáltalán nem bántam meg, hogy lefeküdtem JuHwannal. Olyan
figyelmes volt és annyira vigyázott rám. Azóta még szorosabb lett a kapocs
közöttünk.
Bemutatott a szüleinek, akik kedvesen fogadtak engem. Lassan
két hónapja vagyunk együtt.
Ki hitte volna, hogy abból a kis találkozásból ez lesz?
Mindenesetre örülök neki.
Ma egy kivételes alkalom, hogy nem tud eljönni a
fellépésemre. Bár megmondtam neki, hogy nem kell mindegyiken itt lennie. Egy
fontos tárgyalása van, így késő estig ott lesz.
Miután letudtam a koncertet, lementem a bárba inni. Nem volt
kedvem haza menni, így maradtam egy kicsit. Kikértem a kedvenc koktélomat és
onnan szemléltem a tömeget. Egyszer egy ismerős arcot láttam meg, aki leült
mellém.
- Jó téged látni. –köszönt rám.
- Én is örülök. Hogy vagy? –öleltük meg egymást, majd
beszélgetni kezdtünk.
- Jól, köszönöm. Sokat dolgozunk mostanában, így kellett egy
kis kikapcsolódás.
- Megértem. Most nekem is jól esik itt ülni.
- Hogy vagytok a barátoddal? –kérdezett rá kíváncsian.
- Nagyon jól. Tényleg nem gondoltam, hogy ennyire komoly kapcsolat
lesz belőle.
- Mióta vagytok együtt?
- Lassan egy hónapja. –mondtam boldogan, miközben kiértük a
második italunkat.
- Ennek örülök. Az biztos, hogy nagyon szerencsés a barátod.
Nehéz kifogni egy ilyen tökéletes és gyönyörű lányt, mint te. –bókolt kedvesen
Leeteuk.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése