27. rész

Blair szemszöge

Percekig álltam csendben és bámészkodtam a szobában. Feltámadtak bennem a régi emlékek. Minden ideköt, itt kezdődött minden.

- Valami baj van? –ölelt meg hátulról Donghae. Hasamat kezdte simogatni, míg fejét a nyakamba fúrta.

- Nem, csak nehéz megválni ettől a lakástól. –fogtam meg a kezét, ami a hasamon pihent.

- Ha ennyire nem akarod, akkor… -kezdett bele, de közbe szóltam.

- Hogyne akarnám –fordult meg és fontam át a nyakát- Nagyon szeretném, csak fura, de vissza nem mondanám.

- Remélem is. Olyan régóta vártam erre a pillanatra.  –csókolt meg.

- De ideje lenne ezeket elvinni. –mutattam a hatalmas kupacra.

- A kocsi már lent vár. Én elviszlek téged az én autómmal. És végre elkezdhetjük közös életünket. –örvendezett. Olyan édes volt, mert látszott rajta mennyire szeretné.

Le is vittük az összes táskát meg dobozt a kocsihoz, majd elindultunk. Donghae lakásába felhordtak mindent, majd ketten maradtunk. Mire ezt az egészet megcsináltuk, már este hét volt. Teljesen kimerített ez a nap.

- Úristen hulla vagyok. Nem is gondolná az ember, hogy mennyire fárasztó. –terültem el a kanapén.

- Csak nem kifáradtál? –ült le mellém kuncogva Hae és simogatni kezdte a karomat.

- De. –mormogtam.

- Mit szólnál, ha mára befejeznénk ezt. Majd holnap elpakoljuk. Most pedig vennénk egy meleg fürdőt együtt, aztán megmasszíroználak? -mosolygott kajánul.

- Hmm, ez tetszene. –vigyorogtam én is.

- Akkor kicsim, irány a fürdő. –húzta le a felsőmet, majd tekintete meztelen vállaimat kémlelte és a dekoltázsomat. Nevettem rajta, majd én is lekaptam róla a pólót, ezzel felfedni tökéletes felsőtestét. Átkaroltam a nyakát és édesen csókolózni kezdtünk. Átkulcsolta kezét a lábaimnál és velem együtt felállt. Elindultunk a fürdő felé, majd letett a csapra. Megengedte a vizet a kádba, majd visszasétált hozzám. Összeérintette a homlokunkat és bontogatni kezdte a farmeromat. Megemelte a fenekemet, aztán lehúzta a szűk darabot.

Beállt lábaim közé, majd újra ajkaimat kényeztette az övéivel. Kigomboltam a nadrágját és lábammal letoltam a bokájáig, majd kilépett belőle.

Gyorsan megszabadított engem is a fehérneműimtől, majd magát is. Lehúzott a csapról és mindketten beszálltunk a meleg vízbe. Fejemet mellkasára húzta, egyik kezével átkarolt, másikkal oldalamat simogatta. Olyan jó érzés volt.

- Ez most nagyon jól esik. –mormogtam, mire kuncogni kezdett.

- Nekem is. –nyomott egy puszit a fejemre.

Nem tudom meddig ültünk ott, de majdnem elaludtam. Donghae húzott ki a vízből. Megszárítkoztunk, felvettem egy bugyit, ő egy alsót, majd tolni kezdett a háló felé. Lefektetett az ágyra hassal, majd ráült a fenekemre. Combjai szorosan közrefogta a csípőmet.

Valami krémet csepegtetett a hátamra és először nagy mozdulatokkal elkente azt, mire mély sóhajok törtek fel belőlem.

- Donghae ez nagyon jó. –mormogtam a párnába.

- Olyan gyönyörű vagy. –kezdte el erősebben, de mégis lágyan masszírozni a hátamat, a vállamat és az egész felsőtestemet.

Teljesen átadtam magamat az érzésnek. Olyan jól esett fáradt testemnek, hogy már csak azt vettem észre, hogy pilláim leragadnak és elnyom az álom.

Donghae szemszöge

Óvatosan, lágyan kezdtem eldolgozni selymes bőrén a krémet. Gyönyörű látvány volt, ahogy őt néztem. Fenekén ültem, pőre háta tárult fel előttem. Kicsit erősebben nyomkodtam, miközben azon gondolkodtam, hogy is jutottunk el idáig. A kezdeti rengeteg visszautasítás, a sok próbálkozás. Aztán egy mondatommal elrontottam mindent. Mégis az enyém lett a főnyeremény. Mától együtt lakunk, így még közelebb kerültünk egymáshoz. Magasabb szintre lépett a kapcsolatunk, aminek örültem.

Teljesen elvesztem gondolataimban, így nem vettem észre, hogy Blair édesen alszik alattam. Közelebb hajoltam arcához, hogy megbizonyosodjak róla. Leszálltam hátsójáról, fentebb húztam az ágyon és jól betakargattam, majd mellébújtam. Nézegettem még egy kicsit, majd engem is szépen elnyomott az álom.

Reggel vidáman keltem fel, ami nem volt megszokott tőlem. Oldalra pillantottam és egy még mindig békésen alvó Blairt láttam. Ugyanúgy aludt hason, ahogy betakartam az este. Pucér válla kilógott a takaró alól. Nem bírtam magammal ezért kicsi puszikkal halmoztam el a kilátszódó bőrfelületet. Lassan mocorogni kezdett, majd átfordult a hátára.

- Jó reggelt édes. –köszöntem neki boldogan.

- Neked is. –dünnyögte, miközben szemeit dörzsölgette.

- Jó nagyot aludtál tegnap.

- Ne haragudj, hogy elszunnyadtam. Csak annyira elfáradtam. –nézett rám szomorúan.

- Dehogy haragszok. Aranyos voltál. –nevettem rajta.

- Köszönöm a tegnap estét, nagyon jó volt. –húzott közelebb magához.

- Szerintem is. –csókoltam meg. Édes, szerelmes csókot váltottunk, amitől csak még jobb lett a kedvem. Ezután elkészültünk és nekem el kellett mennem, dolgozni. Blair maradt pakolászni, mivel neki este kell majd csak bemennie a bárba.

Egész nap nem lehetett a mosolyt lehervasztani az arcomról. Igazán boldognak éreztem magamat végre.

Blair szemszöge

Miután Donghae elment, neki is láttam, hogy helyre tegyem a dolgaimat. Először a sminkeket, meg a fürdőszobai cuccaimat tettem el, és csak ezután következtek a ruháim, ami nagyobb feladat lesz. Pár óra alatt végeztem is ezekkel és neki láttam valami ebédet csinálni. Gyorsan elröppent a délután. Már a bárban voltam és készültem a fellépésemre, mikor egy rég látott ismerős toppant be az öltözőmbe.

- Szia, de régen láttalak. –álltam fel, ahogy belépett.

- Ezt én is mondhatom. –mosolygott, majd megöleltük egymást.

- Hogy vagy? –kérdeztem kíváncsian.

- Megvagyok, dolgozgatok. Meg kell mondjam, hogy gyönyörű vagy. –nézett végig rajtam.

- Köszönöm. –pirultam el kissé.

- És veled mi a helyzet? –érdeklődött.

- Minden jó. Ma pakoltam ki a cuccaimat, mert végre összeköltöztünk Donghaeval, így egész nap azt csináltam. –meséltem.

- Gratulálok. Jó látni, hogy ilyen jól megvagytok, bár be kell valljam, nem örülök egészen.

- Ezt hogy érted? –néztem rá összezavarva.

- Az elejétől kezdve tetszettél Blair, csak Donghae hamarabb szerzett meg. Jó boldognak látni, de jobban örülnék, ha velem laknál, és ha velem lennél együtt. –jött közelebb.

- Leeteuk, ne.